Héraklész Bajnokprogram
Az új utánpótlás-nevelési stratégia első elemeként 2001-ben 13 sportággal indult el a Héraklész Bajnokprogram, mely mára már húsz olimpiai sportágat menedzsel (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, jégkorong, judo, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, női és férfi torna, triatlon, úszás, vívás és vízilabda).
A Bajnokprogram jól definiálható szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelnünk, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a 14-18 éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani. Ennek elérése érdekében ebben a korosztályban kiemelt feladat a rendszeres, folyamatos képzés biztosítása. A projekt ennek megfelelően a legtehetségesebb 14-18 éves sportolók eredményes, hosszú távú pályafutásának kezdeti szakaszát segíti, elsősorban rendszeres edzőtáborok és keretedzések biztosításával, a programokat irányító főállású edzők foglalkoztatásával, valamint tudományos mérésekkel és vizsgálatokkal.
A program sikerének legfontosabb összetevője az indulástól biztosított kiszámítható, rendszeres, ellenőrizhető formában felhasznált állami támogatás. Emellett meghatározó jelentőségű, hogy a programot irányító Nemzeti Sport Intézet és az érintett sportági szakszövetségek között korrekt szakmai együttműködés alakult ki.
A program által biztosított kereteket a szövetségek töltik meg tartalommal. Az éves sportolói keretek összetételéről, a programban foglalkoztatott edzők személyéről és az éves szakmai programokról egyaránt a szövetségek hoznak döntést.
A Bajnokprogram a húsz sportágában regisztrált közel 1350 sportoló személyenként átlagosan, hozzávetőleg 450.000-500.000 forintnyi szolgáltatást vehetett igénybe évente.
Héraklész Csillagprogram
A Héraklész Csillagprogramban 2006 januárjától olyan munkaformák jelentek meg, melyek legfeljebb 23 éves korig biztosítják a rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is.
A Csillagprogram forrásait a szövetségek által elkészített a legtöbb sportágban (különösen az egyéni sportágakban) erősen differenciált, egyénre bontott programok és költségvetések alapján lehet igénybe venni.
A rendelkezésre álló sportági kereteket legnagyobb arányban nemzetközi versenyeztetésre, edzőtáborozásra és központi edzésekre kerülnek felhasználásra.
A rugalmas, széles körű felhasználási lehetőséget kihasználva azonban többek között felszerelésre, étkezésre és táplálék-kiegészítőkre, különböző szakemberek időszakos díjazására (Pl. gyúró, orvos, pszichológus) is igényelnek támogatást a szövetségek.
A Csillagprogramban regisztrált közel 400 sportoló személyenként átlagosan, hozzávetőleg 800.000 forintnyi szolgáltatást vehetett igénybe évente.
Héraklész, másik ismert latin nevén Hercules görög mitológiai hős, Zeusz főisten és Alkméné (egy halandó asszony) gyermeke. A halandó anyától született gyermek ugyan az Olümposzra nem mehetett fel, mégis félistenként a világ legerősebb embere lett. A háromnapos vajúdás után világra jött Héraklészt a férjére féltékeny Héra, azonnal bosszújának középpontjába állította, és bölcsőjébe két kígyót rakott. Azonban a csecsemő kirobbanó erejének hála, megfojtotta mindkét kígyót. Az istenek királynője rendkívül meglepődött hatalmas erején, de nem mondott le sötét tervéről. Héraklész még nem érte el a felnőttkort, amikor puszta kézzel végzett egy oroszlánnal. Feleségül vette Megarát és született három gyermeke is. Azonban Hérának végül mégis sikerült megőrjíteni Héraklészt, aki elvakult őrjöngésében megölte feleségét és három gyermekét. Miután elméje megvilágosodott, önként száműzetésbe vonult Thébai városából, és fájdalomtól duzzadó szívének megnyugvást keresett. Úgy döntött, hogy elmegy Delphoiba, és kikéri a Szkülla tanácsát, hogy miképpen engesztelhetné ki hibáját az istenek és emberek előtt.
Héra közbenjárására a jósnő azt tanácsolta Héraklésznak, hogy álljon Eurüsztheusz, mükénéi király szolgálatába. Eurüsztheusz meghallgatta Héraklészt, és neki is látott, hogy kitalálja a próbákat, de egyedül erre képtelen volt. Azonban Héra segítő kezet nyújtott ebben, és tíz feladatot találtak ki a nagyerejű hősnek, de kettőt nem fogadott el megoldottnak a mükénéi uralkodó, így összesen tizenkét munkája volt Héraklésznek.
Az első feladata az volt, hogy ölje meg a nemeai oroszlánt. Nagy harcban sikerült legyőznie a hatalmas állatot, amelynek bőrét lenyúzta, és vállára terítve félreismerhetetlen attribútuma lett.
A második munkája az volt, hogy le kellett győznie a lernéi víziszörnyet, a kilencfejű Hidrát. A Hidrának két feje nőtt ki egy levágott fej helyén, így unokatestvére, Ioloász segítségével egy fáklyával leégette a levágott fejek sebeit. Azonban a Hidra egyik feje halhatatlan volt. Erre egy hatalmas sziklát gördített Héraklész.
A harmadik feladata az volt, hogy élve befogja a kerüneiai aranyszarvú szarvasbikát. A legóvatosabb állat volt az egész világon, és minden apró nesztől eliramodott. Kerek egy évig üldözte Héraklész, míg végül sikerült elfognia.
Negyedik feladataként el kellett fognia az erümanthoszi vadkant. A vérengző vadat az erümanthoszi erdőkből a magas hegyekbe csalta, és ott egy óvatlan pillanatban belelökte a kant egy hóval teli árokba. A vadkan teljesen kimerült, és Héraklész élve elfoghatta.
Az ötödik feladatában ki kellett takarítania Augeiász istállóját egy nap alatt. Az istállóban több mint ezer állat állt, és már nagyon régen nem takarították ki alóluk a trágyát. Héraklész két közeli folyó medrét beterelte az istállóba, és azok kimosták azt.
Hatodik munkájaként azt kapta, hogy ölje meg a sztümphaloszi húsevő madarakat. Egy csörgővel felzavarta a madarakat rejtekhelyükről és mérgezett nyilaival lelőtte őket.
A hetedik próbája a vad krétai bika megszelidítése volt. Héraklész a földre birkózta le a bikát, és erős fogásából nem engedve végül feladta a harcot a bika.
Nyolcadik feladatában meg kellett szereznie a trák Diomédész emberevő lovait. Héraklész fogta a kancák gazdáját, és közébük vetette. A négy ló engedelmeskedett gazdájának, és így sikerült Héraklésznak rendben Mükénébe vezetni a lovakat.
A kilencedik munkája az volt, hogy meg kellett szereznie Hippolüté, az amazonok királynőjének az övét. Noha a királynő hosszú tárgyalások után hajlandó lett volna odaadni Héraklésznak az övet, de Héra felbujtotta az amazonokat, hogy a hős el akarja venni tőlük királynőjüket, így csak kemény küzdelem során sikerült megszereznie az övet.
Tizedik munkájaként el kellett hoznia a mükénéi udvarba a szörny Gerüón bíborszínű marhacsordáját. Héraklész megölte a szörnyet, majd teljesítette a feladatot.
Tizenegyedik feladatában meg kellett szereznie a Heszperiszek aranyalmáit, amelyet Ladón, a sárkány őrzött. Héraklész elment Atlaszhoz, aki a Heszperiszek apja volt, és megkérte, hogy hozza ki neki az aranyalmákat, cserébe átveszi tőle a földgömb tartását. Atlasz boldogan ki is hozta az almákat. Héraklész még azt kérte Atlasztól, hogy fogja meg egy pillanatra a földet, csak addig, amíg hoz egy párnát a vállaira, mert nagyon nyomja a föld. Atlasz beugrott Héraklész trükkjének, így a hős ezt a feladatát is megoldotta.
Tizenkettedik munkája pedig az volt, hogy fegyver nélkül hozza fel az alvilágból a háromfejű kutyát, a Kerberoszt. Héraklész megragadta az alvilág őrzőjének két fejét, és addig szorongatta, míg a harmadik fej is megadta magát.
Miután Héraklész végzett a feladataival tulajdonképpen elmondhatta magáról, hogy bejárta az egész ókori világot. Tizenkét munkája során rengeteg egyéb kalandja is volt, így a Gibraltári szoros két partján felállította híres oszlopait, kiszabadította a Kaukázusokban láncravert Prométheuszt. Omphalé szolgálatában is állt három éven keresztül. A próbák után visszatért Thébaiba, ahol Déianeira kegyeiért kellett megküzdenie Akhelóosz folyamistennel. Miután elnyerte a leány kezét feleségül vette, és sok gyermeke született tőle.
Már házas emberként vett részt az Argó kalandos útján, részt vett az istenek és a gigászok harcában is és háborút indított Trója ellen, hogy bosszút álljon Laomedón királyon. Egyik kalandjáról hazatérve azonban otthon az a hír fogadta, hogy a kentaúr Nesszosz elrabolta Déianeirát. Felkerekedett és mérgezett nyilával meg is lőtte a kentaúrt, aki még halála előtt azt mondta Déianeirának, hogy merítsen véréből, mert az szerelmi bájitalként hat. Ha úgy érzi távolodik szerelmük használja fel, és magához láncolhatja Héraklész szívét. Az asszony nem tudta, hogy a kentaurok vére mérgező bármilyen formában, így megfogadta elrablója tanácsát, és merített véréből. Hónapokkal ezután Déianeira úgy érezte, hogy férje egy másik nőért is epekedik, és hogy megelőzze a bajt, úgy gondolta ideje bevetni a szerelmi bájitalt. Héraklész ingét Nesszosz vérével mosta ki. Mikor a nagy hős felvette az inget a méreg egyből hatni kezdett, és megölte őt. Déianeira szíve majd meghasadt bánatában.
Héraklészt halotti máglyájáról egy felhő ragadta el, és az Olümposzra emelte az istenek közé. Így lett a félistenből halála után istenség, köszönhetően főként annak, hogy Zeusz legkedvesebb gyermeke volt. Héraklész istenként Hébét vette feleségül.
Forrás: wikipedia, a szabad lexikon