A NUPI Története

Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) 2000-ben elemzést készített az utánpótlás-nevelés helyzetéről, majd átfogó stratégiát dolgozott ki a tehetséggondozást illetően. Ebben szerepelt az akkor már működő sportági programok összehangolásának igénye, új programok indítása és a terület gondozását célzó szervezet kialakítása. Az ISM 2001. januárjától a Nemzeti Ifjúságkutató Intézettel és a Nemzeti Drogprevenciós Intézettel egyidejűleg a Mobilitás Ifjúsági Szolgálaton belül hozta létre a Nemzeti Sportmódszertani és Kutatóintézetet (NSKI). Ez a folyamat egyben – a rendszer elemét képező – Központi Sportiskolában együtt jelenlévő funkciók szétválasztását is jelentette. Az NSKI-ba került a kutatórészleg és a sportegyesületi feladatokat ellátó szakembergárda, a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium pedig – a KSI-től leválva – önálló intézményként működött tovább. Az NSKI által irányított Héraklész Program azonban olyan jelentős erőforrásokkal és nagyszámú főállású illetve szerződéses státussal rendelkezett, mely aránytalanságot okozott a Mobilitásnál, illetve a sok vezetői szint miatt ellehetetlenült a szervezet hatékony működése. Mindezek alapján a minisztérium 2002. januárjától egy önállóan gazdálkodó, központi költségvetési intézményt „Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet”-et (NUPI) hozott létre, mely főigazgatójának Dr. Szabó Tamást nevezték ki.

A NUPI fő feladatának az egész országra kiterjedő egységes és átfogó utánpótlás-nevelési rendszer létrehozását és működtetését határozták meg, így a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Stratégia elméleti hátterének biztosítását, célkitűzéseinek megvalósítását, a Héraklész Programok működtetését. A NUPI alapfeladatai között szerepelt a sport koncepcionális kérdéseinek kidolgozásában való közreműködés; tudományos szintű mérések és vizsgálatok, az adatgyűjtés és feldolgozás megszervezése, végrehajtása és integrációja a felkészítés folyamatában; közreműködés az edzésmódszerek kidolgozásában és alkalmazásában, az oktatásban és a továbbképzésben valamint azok terjesztése; informatikai háttér kidolgozása; az edzésmunka magas színvonalú feltételeinek biztosítása, a szakmai segítségadás megszervezése a tehetséggondozó programok résztvevői illetve a sportági szakszövetségek számára; az országos utánpótlás-nevelési programok kidolgozása, irányítása, működtetése és felügyelete. A programokra évente mintegy 2-2.5 milliárd forint jut az állami forrásokból.
2003 tavaszától az NSKI a NUPI szervezeti egysége, 2003. szeptember elsejétől pedig a NUPI a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartója. Kétezer-öt áprilisa óta az NSKI már Kutató és Informatikai Osztályként működik, a Csanádi iskola pedig 2004. júliusában átkerült a Wesselényi Miklós Közalapítvány fenntartása alá.

Kormányhatározat alapján 2007. január elsejétől a sportért is felelős Önkormányzati Minisztérium önálló szerveként, a Sport Szakállamtitkárság felügyelete alatt működő Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetbe (NUSI) integrálódva, annak szakintézményeként, igazgatóságként működik tovább a NUPI, immár NUSI - Utánpótlás-nevelési Igazgatóság (UPI) néven. Az immár UPI vezetője továbbra is Dr. Szabó Tamás, aki az előző ciklusban elnökségi tagja, majd 2009. januárjától egyben alelnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

A 2002-es alapítású NUPI-ból a NUSI-UPI-n keresztül vezetett az út a 2010. október elsejétől működő Nemzeti Sport Intézetig. Dr. Réthelyi József nemzeti erőforrás miniszter, az 1/2010-es határozatban az alapító okiratról, a 2/2010-es határozatban pedig a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet – melynek szervezeti egysége volt az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság (UPI) és a Testnevelési és Sportmúzeum Igazgatóság – átalakításáról rendelkezett. Ennek értelmében, az UPI és a Sportmúzeum feladatai, pénzeszközei és munkatársai október elsejétől, jogutódlással a Nemzeti Sport Intézetbe (NSI) kerülnek, azok a NUSI-ból való kiválás után az NSI (angol nevén National Institute for Sport), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv keretén belül működnek tovább; a Sportmúzeum a továbbiakban az NSI szervezeti egységeként fejti ki tevékenységét. Az NSI irányítási jogkörét a nemzeti erőforrás miniszter, a sportpolitikai államtitkár útján gyakorolja. A Nemzeti Sport Intézet vezetője Dr. Szabó Tamás mb. főigazgató.

Az NSI alapító okirata alapján, annak főbb tevékenységei az utánpótlás-nevelési feladatok mellett: verseny- és szabadidősport támogatása, fogyatékkal élők sportjával kapcsolatos feladatok, tudományos alkalmazott kutatások, múzeummal kapcsolatos feladatok, sportlétesítmények működtetése. A továbbiakban tehát az NSI koordinálja és felügyeli az állami tehetséggondozó, utánpótlás-nevelési programokat: a Héraklész Bajnok- és Csillag-, a Sport XXI- és a Sportiskolai Programokat, valamit a KSI SE-t.

A Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (NSKI) – új módszerek a tehetséggondozás terén

A 2001. január elsejei NSKI megalakulást követően két fő területen folyt a munka. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos diagnosztikai tevékenység, a mérések, az adatgyűjtések főként a KSI Tudományos Csoportja ez irányú kutatásainak folytatását jelentették. Két reprezentatív kutatás fejeződött be, „Hátrányos helyzetűek és sport”, valamint a „Héraklész Program tagjainak társadalmi helyzete” című témában; új területként jelentkezett „A sport és társadalmi környezet”.
Az NSKI nevéhez fűződik az az elméleti munka, amely a tehetséggondozás új módszereinek kidolgozásában, a szakmai háttér kimunkálásában történt. Az intézet a minisztérium adta jogosítvánnyal élve kidolgozta a Héraklész Program elméleti és sportszakmai hátterét, majd működtetni kezdte a Héraklész Bajnokprogramot. A kutatások középpontjába fokozatosan az utánpótlás-nevelés társadalmi környezetét, a makro- és mikrokörnyezet hatását elemző munka került.

Héraklész Program – Magyarország utánpótlás nagyhatalom!

Az utánpótlás-nevelési rendszer első elemeként 2001-ben indult Héraklész Program – mely vezetését a kezdetektől Tóth József igazgató látja el –, olyan tehetséggondozási rendszer, mely a kiválasztástól az olimpiai felkészülésig segíti az utánpótlás legjobbjait. A korosztályos elitképzés legfontosabb célja a tradicionálisan eredményes, illetve a dinamikusan fejlődő olimpiai sportágakban azoknak a serdülő, ifjúsági és 23 év alatti sportolóknak a gondozása, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelentik. A program alapvető szakmai feladata: a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzők felnevelése, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. A minőségi képzésnek tekinthető Héraklész Bajnok- (14-18 évesek) és Héraklész Csillagprogramban (18-23 évesek) 21 olimpiai sportágban, az elmúlt esztendőkben, összesen mintegy 1800 fiatal volt regisztrálva. A program által javadalmazott edzőik – közel 120-an – az ország legismertebb, elméletben és gyakorlatban egyaránt a legfelkészültebb szakemberei közé tartoznak. Mind a sportolók, mind pedig a trénerek személyét a sportági szakszövetségek határozzák meg.

A támogatási területek közé tartozik az egyesületi munkát kiegészítő központi felkészülés illetve azok létesítmény-feltételeinek biztosítása, a sportegészségügyi ellátás és tudományos háttér, a programban szereplő sportolókra vonatkozó sportinformatikai rendszer működtetése; edzők bérezése. A 2006 januárjában indult Héraklész Csillagprogram – hasonlóan a korábbi Sydney 2000 és az Athén 2004 Programokhoz – a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a sportági szövetségekkel együttműködésben a felnőtt élversenyzővé válás utolsó szakaszát gondozza, a nemzetközi szintű elitképzés színtereként az olimpiai csapatba kerülést segíti.

A Héraklész Programban jelenleg az asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, jégkorong, judo, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, férfi- és női torna, triatlon, úszás, vívás és vízilabda szerepel.

A Program legfontosabb célkitűzése, hogy olyan sportolói pályafutásokat támogasson az ifjúsági korosztálytól kezdődően, melyek felnőtt korban a lehető legnagyobb eredményességet tudják biztosítani. Erre láthattunk példát többek közt Berki Krisztián tornász, Szilágyi Áron vívó, Cseh László és Gyurta Dániel úszók, Kozák Danuta kajakos, Lőrincz Tamás birkózó, Marosi Ádám öttusázó, Baczkó Bernadett és Mészáros Anett cselgáncsozók, vagy akár a vízilabdázó Varga Dénes sportolói karrierjében.

Sport XXI. Program – majd’ 65 ezer gyermek jelenti az alapokat

Kilencven-kilenctől különböző időpontokban indultak el a sportágfejlesztési programok, melyek köre 2004-től újabb sportágakkal bővült. Szükségszerűvé vált ezen eltérő cél- és feladatrendszerekkel működő programok egységes utánpótlás-nevelési programokká történő átalakítása. Ennek megfelelően a korábban elindított és az ezekhez újonnan csatlakozó programok 2004-től egységes rendszerben, a Sport XXI. Program keretében valósulnak meg.
A Programot eredetileg kettős cél: a rendszeresen sportoló hat-tízéves fiatalok számának emelése és a minőségi utánpótlás-nevelés hívta életre. A 6-14/15 éves korosztályt átfogó program lehetőségei szerint széles körben támogatja a sportágakat. A támogatás helyszínei: iskolák és egyesületek, valamint kiválasztó és felmérő táborok, versenyek, továbbképzések és egyéb egyedi sportág specifikus szakmai anyagok.
A szakszövetségek a központilag biztosított lehetőségekre építve éves sportági szakmai programokat, illetve értékeléseket készítenek. A NUSI-UPI közvetlenül (testnevelők, edzők díjazása, események, versenyrendszerek finanszírozása, versenyen való részvétel támogatása, informatika, felmérések elvégzése, létesítményszükséglet biztosítása, kommunikációs programok támogatása) céljából finanszírozza az intézményeket, szervezi és bonyolítja a sportági programokat a sportági szakszövetségekkel. A szakmai célkitűzések egyike az egységes versenyrendszerek működtetése.
A 100 százalékos állami forrásból történő finanszírozási formák között szakmai, pénzügyi (közvetlen elő- és utófinanszírozás) és természetbeni támogatások szerepelnek. Támogatott részprogramok többek közt az egyesületi támogatások, kiválasztó, tehetséggondozó és edzőtáborok, versenyek, továbbképzések, eszköz- és felszerelés beszerzések, módszertani anyagok.
A sportági programokat az országos sportági szakszövetségek éves szakmai programja alapján a NUSI-UPI bonyolítja, szervezi, és finanszírozza. A koordinálást végző osztályt Pignitzky Dorottya vezeti.
A Programban, 2009-ben összesen 20 sportágban – asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, jégkorong, judo, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, öttusa, röplabda, sakk, sportlövészet, tenisz, triatlon, úszás, vívás, vízilabda – mintegy 60-65 ezer gyermek vett részt.

Sportiskolai Program – újkori sportiskolák egyesületi és közoktatási szinten

A kétezres esztendőkben született hatályos Sporttörvények a sportiskolák működését igen röviden definiálták. A hatvanas években még eredményesen működő modellt az ezredforduló utáni évek elején újra kellett értelmezni.
A Sportiskolai Programot ma országos szinten a Pedagógiai kutatócsoport koordinálja, mely Lehmann László irányítása mellett 2002 őszén alakult, mint a NUPI önálló szakmai szervezeti egysége. Létrehozásának fő célja a sporttudomány és a gyakorlati sporttevékenység pedagógiai kapcsolatának vizsgálata volt, illetve – az akkori állapotok alapos feltérképezése és értékelése után – egy olyan sportiskolai rendszer megalkotása és gyakorlati kipróbálása, majd akkreditáltatása, mely a magyarországi utánpótlás-nevelésre és azon keresztül a hazai testnevelés oktatására, fejlődésére, valamint a sportélet alakulására kedvezően hat. Jelenleg 16 városi sportiskola működik Magyarországon egyesületi keretek között; 56 támogatott közoktatási típusú sportiskola és 12 nem támogatott kezdte meg a 2009-10-es tanévet. A sportiskolai rendszer a program 2011-12-ig tartó felfutásakor a prognózis szerint 15 ezer fős bázissal fog működni. Kétezer-hét óta 31 sportági kerettanterv került államilag akkreditálásra.
A csoport feladata többek közt Magyarország sportiskolai térképének frissítése az emelt szintű testnevelést nyújtó és az élsportolói osztályokat indító általános és középiskolák esetében; az új típusú sportiskolai rendszer és a rendszert alkotó egyes közoktatási intézménytípusok teljes kidolgozása; az ott használatos sportági sportnevelési tantervek megalkotása és akkreditáltatása; sportpedagógiai koncepció kidolgozása; sportpszichológiai háttér megfogalmazása.

KSI SE – évente mintegy 70 zuglói fiatal válogatott mezben

A ’60-as évek sportvezetése, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) döntött a hazai utánpótlás-nevelés egységes rendszerének kialakításáról, melynek eredményeképpen 1963 májusában megalapította a Központi Sportiskolát (KSI), mely hét szakosztállyal kezdte meg működését. A megalakuláskor fő feladatként jelölték meg egy új utánpótlás-nevelési modell kialakítását, melyben az egyéni sajátosságok figyelembe vétele mellett a későbbi olimpiai válogatottak évfolyamos, korosztályos képzési rendszerben történő nevelését magasan képzett edzők segítik; illetve korszerű, tudományos igényű edzéselméleti tanulmányok közreadását.
2001 márciusában a KSI-nek a Sporttörvény rendelkezése értelmében át kellett alakulni sportegyesületté. Ekkor alakult jogutódként a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület, amely 11 szakosztály számára biztosított lehetőséget. Lényeges változást hozott 2002, amikor a KSI SE a NUPI Héraklész Alapprogramjába integrálódott; azóta is, módszertani mintaegyesületként működik. Fő feladata, hogy biztosítsa a hazai utánpótlás-nevelés bázisát és az egyes sportágak magasan kvalifikált edzői által készített szakmai anyagainak hozzáférhetőségét. Ügyvezetője az egykori válogatott kajakos, Hazsik Endre, aki 1991. júniusa óta áll az utánpótlás-bázis élén. A zuglói műhely meghatározója a hazai utánpótlás-nevelésnek, a klub színeiben évente mintegy 70 válogatott sportoló képviseli Magyarországot a különböző világversenyeken. Az SE 5-6 szakosztályában nemzetközi szintű eredményességgel büszkélkedik. Innen ért a közelmúltban a világ elitjébe többek közt a tornász Berki Krisztián, a kajakos Kozák Danuta és Szabó Gabriella, vagy éppen a judós Baczkó Bernadett, innen vonult vissza Gál Róbert tornász. A nagy elődök között jegyezhetjük többek közt Benedek Tibor, Kásás Tamás, Vári Attila, Sudár Attila, Kenéz György, Székely Bulcsú és Martz Tamás olimpiai bajnok vízilabdázókat, Erdei Zsolt olimpiai bronzérmes ökölvívót, Storcz Botond olimpiai bajnok kajakost, Horváth Csaba olimpiai bajnok kenust, Rajnai Klára olimpiai ezüstérmes kajakost, Bodrogi László vb-ezüstérmes kerékpárost, Wladár Sándor, Verrasztó Zoltán és dr. Hargitay András olimpiai érmes úszókat, Szombathelyi Tamás olimpiai ezüstérmes és Madaras Ádám világbajnok öttusázót; Horváth Gabriella, Kelemen Márta, Kéri Anikó és Kelemen Zoltán olimpiai bronzérmes tornászt, valamint a közelmúltban a szakosztályába szakmai igazgatóként visszatért egykori világelső asztaliteniszező Gergely Gábort.

Diagnosztika és humánbiológia – fókuszban az élettudományok…

A KSI hagyományaira, tapasztalataira támaszkodva az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kutatási, diagnosztikai munkának egy jól meghatározott területét gondozza a Diagnosztikai csoport. Munkájuk középpontjában egyrészről a felkészítéssel összefüggő mérések, vizsgálatok állnak, másrészről a gyermek fejlődésével, érésével kapcsolatos kutatások szerepelnek. A terhelhetőség megítélése, az egyéni teljesítőképesség és prognózis a terhelés-élettani részleg feladata. A terheléses gázcsere-vizsgálatok a jelenleg elérhető legmodernebb berendezésekkel folynak, labor- és pályakörülmények között egyaránt.
A Humánbiológiai csoport által végzett kutatások, szolgáltatások kiterjednek a fiatal sportolók testi fejlődésének, testösszetételének vizsgálatára, a várható testalkati tulajdonságok előrejelzésére. Mérési adataink a motoros teljesítmények, a testalkati és pszichés jellemzők terén már jelenleg is, standard viszonyítási alapot jelentenek.
Új színfolt a divízió munkájában a teljesítményt közvetve befolyásoló tényezők vizsgálata, például a táplálkozási szokások feltérképezése, a teljesítményt fokozó megengedett eljárások rendszerbe foglalása. A kutatások a humánbiológiai, élettani probléma-megközelítéssel kiegészíti, és magyarázni próbálja az utánpótlás-nevelés területén túl mutató jelenségeket is, segítséget nyújt az egyén tehetségének, lehetőségeinek kibontakoztatásában egyaránt.

KIO – középpontban a társadalomtudományok és az informatika

A Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézetet a felügyeleti szerv 2005. április 27.-től a NUPI Kutató és Informatikai Osztályává (KIO) alakította. Munkatársai szociológiai kutatásokat végeznek, melyek az utánpótlás-korú fiatalok sportolási szokásaival, a gyermekek sportolási attitűdjeivel foglalkoznak. Tevékenységük e mellett kiterjed többek közt a sportcélú adatbázisok térkép alapú – térinformatikai – megjelenítésére, a magyar futball-utánpótlás helyzetének feltárására, a kistérségi sport-audit módszertanának kidolgozására – a kutatás átfogó, kistérségi szintű adatbázist hoz létre, amellyel megalapozhatók a kormányzat sportfinanszírozási és fejlesztési célú döntései – valamint kérdőíves kutatásokra.

Sporttudomány, edzőképzés – publikációk, előadások szerte a világban

Szakembereink aktív szerepet vállalnak a hazai és nemzetközi sporttudományos életben, a hazai edzőképzésben; többen tagjai a Magyar Sporttudományi Társaságnak és a Magyar Edzők Társaságának. Részt vesznek tudományos konferenciák szervezésében, előadások tartásában, poszter szekcióban állítanak ki, igényes publikációkkal járulnak hozzá a sporttudomány különböző területeihez. Munkatársaink az elmúlt esztendőkben részt vettek többek közt Dániában, Japánban, Görögországban, Franciaországban, Csehországban, Marokkóban és Kínában rendezett konferencián; a 2003-as szombathelyi, a 2005-ös budapesti, a 2007-es egri és a 2009-es, szintén budapesti Országos Sporttudományi Konferencián.
Tudományos munkatárunk – az intézet éves tudományos tevékenységére vonatkozó publikációs lista – négy évre tekint vissza. Mint az esztendők végén összeállított statisztikákból kitűnik, a megjelenések száma ebben az időszakban közel 400 hozzájárulást jelent. A témák a sportszociológia és pszichológia, antropometria, diagnosztika, terhelésélettan valamint az utánpótlás-nevelés tárgyköréből kerültek ki, közülük többet társszerzőként jegyeztek, kollaborációs együttműködés keretében. Jellemzőek voltak az idegen nyelvű – angol – megjelenések, melyek szakfolyóiratokban, könyvfejezetekben lettek közzé téve.

Kommunikációnk – hírünk három csatornán…

Programjaink, híreink, eredményeink az internet segítségével online, egy televíziós csatornán elektronikus valamint kiadvány formájában nyomtatott módon is napvilágot látnak. A www.nupi.hu-n aktualitásokról tájékozódhatnak, programleírásokat, dokumentumtárat olvashatnak. A www.heraklesz.hu a Héraklész Program sportolóinak teljes adatbázisát tartalmazza. Kétezer-tíz decemberéig 98 számot tettünk közzé nyomtatott formában, NUPinfo-című, nyolc oldalas tájékoztató kiadványunkból, melyet széleskörű címlistán terjesztünk. Színes oldalainkon ez idáig több ezer hírt adtunk közre a fiatalok sikereiről. Archívumunk honlapunkon megtalálható. A 60 perces UP! Junior sportmagazin – mely képes beszámolóival kéthetente vasárnap járul hozzá a fiatal tehetségek bemutatáshoz – mintegy 150 adást élt meg ez idáig a Sport1 TV-csatornán. A stáb által készített, több mint másfélezer videó honlapunkról szintén letölthető.