Hírek, aktualitások

MOB: A sportigazgató az utánpótlásról adott elő az Európai Olimpiai Bizottság konferenciáján

(2012.04.28.) Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója a nemzeti utánpótlás-nevelési programok elmúlt évtizedéről tartott prezentációt az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) konferenciájának pénteki munkaértekezletén. A nemzetközi fórumon a programok vezetői – Tóth József, Pignitzky Dorottya és Lehmann László – is részt vettek.

KIEMELT: A sportiskolai program monitoring-rendszere

Mintegy 150 résztvevője volt a sportiskolai igazgatók első alkalommal rendezett országos értekezletének, melynek témája a Sportiskolai program működése és annak monitoring-rendszereprogramja volt. A Magyar Sport Házában, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) által szervezett október 19-ei rendezvényre meghívást kaptak a programban szereplő sportiskolák vezetői, sportszakmai kapcsolattartói.

Lehmann László, Kovács Géza, dr Füzi Ákos a sportiskolai igazgatók 2011-es országos értekezletén

Előadók:
- Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára
- Kovács Géza, a Sportiskolák Országos Szövetségének elnöke
- Nagy János, a „Hogyan válasszak sportágat?” című könyv szerzője
- Dr. Füzi Ákos, a NEFMI Sport Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese
- Lehmann László, az NSI Sportiskolai programjának csoportvezetője
- Dr. Madarász Hedvig, a NEFMI Oktatási Államtitkárságának osztályvezetője
- Rabi Ferencné, a Csanádi Iskola és Pedagógiai Intézet megbízott igazgatója
- Dr. Szabó Tamás NSI-főigazgató, MOB-alelnök


„Az értekezleten tájékoztattuk partnereinket az idei tanév sportiskolai feladatairól és a támogatásban részesülő sportiskolák sportiskolai programmenedzselési, pedagógiai és sportszakmai szempontú monitoringozásáról, továbbá a sportiskolai rendszer tartalmi szabályozási kérdéseiről és továbbfejlesztési lehetőségeiről” – összegzett Lehmann László, az esemény főszervezője.

Mélyebben: fontosabb tanulmányaink

Az új típusú sportiskolai rendszer kiépítésének előzménye, helyzetértékelése és jövőképe

Szerző: Lehmann László
Nemzeti Utánpótlás-nevelési intézet Pedagógiai csoport - 2005. szeptember

I. AZ ÚJ TÍPUSÚ SPORTISKOLAI RENDSZER KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS KIÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet 2002. januári létrehozásának stratégiai célja az egységes és átfogó utánpótlás-nevelés rendszerének kidolgozása, működtetése és folyamatos fejlesztése volt. Az utánpótlás-nevelés szerves részét képezi a sportiskolai rendszer is. A legkorábban indított Héraklész bajnokprogram bázisát jelentette volna az alapprogram. Az alapprogram akkori értelmezése magába foglalta a KSI SE-t, az akkor sportiskoláknak nevezett formációkat és a korábbi sportágfejlesztési programokat is. Azóta a felállás némileg megváltozott. A KSI SE a NUPI berkein belül működik, a sportágfejlesztési programok körét kibővítették, és Sport XXI. néven szervezték egységesebb rendszerbe, és az is világossá vált, hogy a sportiskolát, sportiskolai rendszerként ­ az utánpótlás-nevelés szempontjából ­ önálló célterületként lehet csak értelmezni.

1. A sportiskola újraértelmezésének fogalmi dilemmái

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet munkatársai elemezték a kialakult sportiskolai rendszert és hagyományokat. Arra a megállapításra jutottak, hogy a sportiskola fogalmát ­ a múltban és a jelenben egyaránt ­ mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta. Sportiskolának nevezték azokat a közoktatási intézményeket (általános és középiskolákat), ahol testnevelés tagozat, később emelt szintű testnevelés oktatása folyt. Sportiskolaként definiálták az ún. élsportolói osztályokat indító iskolákat. Sportiskolaként működött a nagy hagyományú KSI (Központi Sportiskola) is. De sportiskolai megjelölést kaptak azok a sportegyesületek is, ahol szervezett formában foglalkoztak az utánpótláskorú sportoló gyerekekkel és fiatalokkal.
A sportiskoláknak két típusa alakult ki, az egyik az ún. közoktatási típusú sportiskola, a másik az ún. egyesületi (vagy nem közoktatási) típusú sportiskola:

- A közoktatási típusú sportiskolában az utánpótlás-nevelést, ­ ami korcsoportos formában történik ­ az alsó és/vagy középfokú közoktatási intézmény végzi. Ebben az intézménytípusban az alapvető feladat a közoktatási (alap)szolgáltatás, függetlenül attól, hogy milyen iskolafokról és ­típusról van szó (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola).

- Az egyesületi (vagy nem közoktatási) típusú sportiskolában az utánpótlás-nevelést szintén korcsoportos formában végzik, de ebben az intézménytípusban a tankötelezettség nem teljesíthető, továbbá alapműveltségi és érettségi vizsga sem tehető le.

A sportiskolák mindkét formációjában vannak tisztázatlan kérdések: A közoktatási típusú sportiskola, a közoktatás szempontjából jogilag inlegitim, továbbá nem tisztázott a tartalmi szabályozás kérdése sem a közismereti tantárgyak és a testnevelés-sport arányait tekintve. Az egyesületi típusú sportiskoláknál még ennél is több a megoldatlan kérdés és probléma: teljes mértékben tisztázatlan, hogy hogyan működhetnek, kik lehetnek a fenntartók, kik finanszíroznák, mik a szakmai elvárások és a teljesítendő követelmények stb.

Eseménynaptár

2017 április
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

2017. április havi versenyek, események


2017.04.13. - 2017.04.14.
2017. Junior Országos Bajnokság (Öttusa)
2017.04.20. - 2017.04.23.
Felnőtt EB (Judo)
2017.04.22.
2017. Magyar Kupa II. forduló (U11-U14) (Öttusa)
2017.04.23.
2017. Magyar Kupa II. forduló (U10-U15-U17) (Öttusa)